Felfelé futni nehezebb ... ha tudod, hogyan lehet hatékonyan lefelé futni.

A lefelé futáshoz gyors lábakra van szükség, és a szokásosnál rövidebb lépésekre - különösen azért, hogy NEM fogd el magad. Gondolj egy 500 fontos kőre, amely a fejed felé esik. Nem próbálnád megfogni, ehelyett csak próbáld oldalra pöccinteni (és a testedet másfelé csúsztatni). Ha lefelé szalad, pontosan ez történik. Egy hatalmas kő (a Föld) gyorsan rád jön, és nem tudod megállítani. Tehát ehelyett egy gyors lábmozdulattal megpattintja maga mögött, és előre csúsztatja a testét.

Ehhez gyakorlat kell, belsőség és még több gyakorlat! De gyorsabb és SOKKAL könnyebb, mint ha lépegetsz, lecsapsz a sarkadra, és folyamatosan próbálod megakadályozni, hogy a gravitáció lehúzza a hegyről.

Ne próbáld meg ezt először egy versenyen, főleg nem ösvényverseny, mivel meg kell tanulnia a lábmunkát, hogy biztonságban legyen, és hogy kezelje az elkerülhetetlen adrenalin-rohamot, amikor rájön, hogy egy lépésnyire van attól, hogy megegye !!

Mérföldes mérföld, a felfelé futás nagyobb fizikai munkát igényel. Ön egyértelműen a gravitáció ellen dolgozik, nem pedig vele.

A lefelé futás azonban több okból is nehezebbnek tekinthető.

• általában sokkal gyorsabb, így nagyobb a hatása a testrészekre
• a sík vagy felfelé futókkal ellentétben a lefelé futóknak az irányítás fenntartása érdekében ellen kell állniuk az előre haladó mozgásnak, és ennek a "fékezésnek" a biomechanikája olyan izmokat tartalmaz, amelyek kevésbé lehetnek jól képzettek
• ahogy Darth és Mike Hedman említette, a futók, akik nem szoktak lefelé futni, helytelen vagy kontrollálatlan technikát alkalmazhatnak

A felfelé futás mindenképpen gyorsabban kimeríti, ha túl gyors tempót próbál meg tartani. Másrészt, ha a domb nem túl meredek, annak nem kell sokkal nehezebbnek lennie, mint egy sík felületen futni.

A lefelé futás valóban a technikájától és attól függ, hogy milyen körülmények között fut. Teljesen más lesz, ha az út nedves vagy más módon csúszós, mivel sokkal több energiát kell fektetnie az egyensúly megőrzéséhez. De ha az út száraz és jó a cipője, akkor némi gyakorlással elég könnyű lehet.

Ez a 1,5 km hosszú mászás a szokásos kocogópályámon van, ami meglehetősen meredek. A domb tetején élek, ezért először le kell futnom, a pálya végén pedig visszafelé kell futnom.

Ha jó időjárási körülmények között futom, akkor futhatok elég gyorsan lefelé, bízva abban, hogy nem csúszok meg, és alapvetően egyáltalán nem fáradok el. De ha esős nap van, minden egyes lépésemre óriási gondot fordítok, ami majdnem ugyanolyan kimerítő, mint a visszalépés.

A felfelé futás különbsége, hogy szinte mindig ugyanaz, nem számít az időjárási viszonyok.

A lefelé futás fizikailag megerőltetőbb, mivel a tested többet tesz azért, hogy ellenálljon a gravitációs erőnek.

A felfele futás önmagában nem igényesebb, hacsak nem hajlamos arra, hogy felfelé sprinteljen. Valójában, ha becsukja a szemét, miközben felfelé fut, könnyen meggyőzheti magát arról, hogy sík síkon fut.

Valójában, ha valaki "állandó sebességgel" megy felfelé és lefelé, az izmok által végzett munka mindkét esetben azonos. Ezt úgy tudja ellenőrizni, hogy egyik lépcsővel "nagyon lassan" felemelkedik egy lépcsőn, majd "nagyon lassan" visszaereszkedik. Ugyanannyi energiát (munkát) költött felfelé, mint lefelé. A lefelé futás különbsége az, hogy jobban jársz a "szabad esésben" a lépések között, és az ízületeid nagyobb mértékben veszik fel a lassuláshoz szükséges erőt, mint az izmaid, így kevesebb munkát végeznek az izmaid.